Szombat éjjel sor került Joe Biden frissen megválasztott amerikai elnök győzelmi beszédére, amelyben hangsúlyozta, minden amerikai elnökeként harcolni fog a fajgyűlölet és a klímaváltozás ellen. Egyben megerősítette, legsürgetőbb feladatának a koronavírus-járvány megfékezését tekinti, amely nélkül nem lehet talpra állítani az Egyesült Államok gazdaságát. Beszédéből kitűnt, a sikerhez az amerikaiaik összefogására és kétpárti együttműködésére lenne szükség.
Az elnökválasztási hercehurca döntő részén túlvagyunk - megvan az új elnök. Mivel Joe Biden személyében más pártszínezetű és a korábbi elnökhöz képest gyökeresen eltérő szemléletű ember költözik a Fehér Házba, a legfontosabb kérdés most az, hogy mire számíthatunk tőle egyes szakpolitikai területeken. Magyarország diplomáciai szempontból nem járt jól, de a transzatlanti kapcsolatok javulásából biztonságpolitikai és gazdasági területeken is profitálhatunk. Fordulatot láthatunk Amerika globális szerepében, amelyben a külpolitikai aktivizmus megmarad, de a módszerek változnak. Biden jelentős gazdaságpolitikai tervei viszont aligha valósulnak meg.
Joe Biden még a republikánus párt támogatójaként kóstolt bele először a politikába, viszont a szenátusba már egy hatalmas fordulattal, mintegy 30 százalékpontos hátrányt ledolgozva, demokrataként jutott be. Képviselői karrierjének kezdetén elvesztette feleségét és legkisebb gyermekét is egy tragikus balesetben, ami miatt majdnem felhagyott politikai pályafutásával. Fiatal politikusként a '70-es, 80-as években a szegregáció, a vietnami háború ellen, valamint a környezetvédelem mellett lobbizott, aztán 1988-ban elnökként is indult, de ígéretes jelöléséből csúfos kudarc lett. Aztán a vietnami háború és az öbölháború ellenzése után pár évvel már az összes nagy amerikai katonai akciót támogatta, ideértve a jugoszláv intervenciót, az afganisztáni háborút, az iraki inváziót és beavatkozást sürgetett az arab tavasz kapcsán kialakult konfliktusokba is. Másodszor, 2008-ban is indult elnökként, majd az ismét kudarcba fulladt kampány után Obama alelnöke lett, egyik fő feladata épp a közel-keleti konfliktusok utóéletének, az ukrán konfliktusnak és a sertésinfluenza-járványnak kezelése volt. Munkájáért Obama elnök kitüntette. 2019 áprilisában jelentette be Joe Biden, hogy harmadszorra is megpályázza az Egyesült Államok elnöki székét, ezúttal úgy tűnik, sikerrel járt.
Az iménti percekben Joe Biden előnye behozhatatlanná vált Pennsylvania tagállamban, így elnyerte a többséget az elektori kollégiumban 273 szavazattal. A hivatalos végeredményre még várni kell, és a bejelentést minden bizonnyal jogi procedúrák is követhetik, a választáson mindenesetre már behozhatatlan Biden előnye, ami minden bizonnyal a további államok lezárásával tovább nőhet még. Fontos, hogy a szenátusban várhatóan a republikánusok nyernek, így Biden gazdaságpolitikai programja a ciklusa elején szinte biztosan nem valósul meg.
Az amerikai elnökválasztások történetében egyáltalán nem példa nélkül, hogy hosszabb idő után derül csak ki, hogy a jelöltek közül ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. 2000-ben például 35 napot kellett várni arra, hogy hogy George W. Bush republikánus és Al Gore demokrata jelöltek csatájában végre győztest hirdessenek, de mindez semmi ahhoz képest, mint ami 1876-ban történt.
A Nokia jó példa arra, hogy ha nem vagy elég gyors, akkor nem fogod túlélni az iparágadban végbemenő változásokat – jelentette ki Herbert Diess. A Volkswagen csoport vezére a Bloombergnek adott interjújában elárulta azt is, hogy a globális stratégiájuk szempontjából szerencsésebb lenne, ha Joe Biden nyerné az amerikai elnökválasztást, de Trumppal is nagyon erős bizalmi kapcsolatot építettek ki.
Az ázsiai tőzsdéken felemásan alakult a pénteki kereskedés, a befektetők természetesen az amerikai elnökválasztásra, azon belül is az elhúzódó szavazatszámlálásra figyeltek, Ázsiában sem számítanak komoly adóemelésekre a republikánus többségű szenátus miatt. Európában negatív hangulatban indult a mai kereskedés, szinte minden ország börzéje lejjebb került reggel a tegnapi záróértékéhez képest, kivétel volt a magyar BUX index, amely a blue chipek remek harmadik negyedéves teljesítményének köszönhetően 1 százalék feletti plusznál is járt. A délutáni órákra valamelyest mérséklődtek a mínuszok, több európai ország börzéje is pozitívba tudott váltani, a magyar index vegül pluszban zárt. A tengerentúli börzék mérsékelt eséssel nyitották a mai napot - az elnökválasztás mellett a gazdasági adatokra is figyelnek ma a befektetők, megérkezett ugyanis az októberi foglalkoztatottsági adat az Egyesült Államokban, a munkaerő alakulása az előrejelzésekhez képest jobb volt októberben, jelentősen csökkent a munkanélküliek aránya. Mostanra már csak csekély esélye maradt Donald Trumpnak az elnöki hivatal megtartására, nagy valószínűséggel a demokrata jelölt Joe Biden irányíthatja a világ legnagyobb hatalmát a következő négy évben.
Donald Trump amerikai elnök teljes átláthatóságot követelt és a jogi csaták folytatását ígérte abban a közleményben, amelyet helyi idő szerint péntek délután adott ki aláírásával a Fehér Ház.
Órákon belül eldőlhet az amerikai elnökválasztás, ehhez csak az kell, hogy Joe Biden megnyerje Pennsylvaniát. Erre nagy az esély, de az biztos, hogy szoros lesz. Ha pedig Donald Trump nyeri meg az államot, akkor egy egészen más helyzet van - bejön egy olyan forgatókönyv, amelynek a végén hetekig nem fogunk tudni győztest hirdetni.
Masszív rali alakult ki a héten az elektromos autó részvények piacán, részben vállalati hírektől, részben pedig az amerikai elnökválasztás feltélezett kimenetelétől fűtve óriási emelkedést láttunk a szektorban. A legjobban az Amerikában jegyzett kínai cég, az Xpeng teljesített, amelynek esélye van rá, hogy duplázzon a héten, ha az eddig látott tendencia fennmarad pénteken is.
Az amerikai választásokat követő első napon, szerdán, a befektetők a kis- és közepes kapitalizációjú cégeket tartó ETF-ekbe menekítették a pénzüket – írja a Financial Times.
Negyedik napja tart az őrületes izgalmakat hozó amerikai elnökválasztás. Az elképesztően szoros verseny miatt még mindig nem lehet győztest hirdetni, az 5 billegő állam még bármerre eldőlhet. Összefoglaljuk, mit érdemes most tudni, a hírfolyamunk itt olvasható.
Donald Trump kilátásba helyezte, hogy a republikánusok pereket indítanak, és a választás tisztaságáról folyó viták szerinte valószínűleg a szövetségi alkotmánybíróság elé kerülnek majd.
Másfél napig tartó szünet után személyesen is megjelent a nyilvánosság előtt Donald Trump amerikai elnök és értékelte az elnökválasztás fejleményeit, amely már a harmadik napja tart, mert számos kritikus államban még mindig számolják a levélszavazatokat. Ez volt az a fejlemény, amely meghatározta a republikánus politikus beszédét is magyar idő szerint csütörtök hajnalban. Egyenesen illegális szavazatoknak nevezve a választás napját követően beérkező, levélben leadott szavazatokat.
Bár a tavaszi tőzsdei esés megnövekedett kockázatvállaláshoz vezetett a privátbanki portfóliókban, augusztus óta inkább a profitrealizálás jellemzi a magyar gazdagokat. A Portfolio által megkérdezett privátbanki vezetők szerint nem jellemző, hogy a privátbanki ügyfelek a privátbanki vagyonból pótolnák ki a cégeik likviditási szükségletét, hanem ezt egyéb, jellemzően a kormányzat által bevezetett eszközök igénybe vételével orvosolják a cégtulajdonosok. Abban pedig mindenki egyetértett, hogy bár fontosak és hasznosak a digitális fejlesztések, a privátbanki szegmens a személyes kapcsolattartásra épül.
Lehet, hogy valamelyik elnökjelölt hamarosan behúzza a 270 elektort, jelenlegi állás alapján Joe Biden tűnik esélyesnek. Ettől függetlenül nem biztos, hogy győztest lehet hirdetni 270 elektornál, hiszen a Trump-kampány jogi támadások sorozatát indította el a választási eredmények ellen. Ezek miatt lehet, hogy hetekig vagy akár hónapokig elhúzódik még az eredményhirdetés, sőt, extrém szélsőséges esetben akár borulhat is az eredmény.
Több városban is zavargások, tüntetések indultak, ahogy az Egyesült Államok következő elnökének személye még a választás másnapjának éjjelén sem ismert. Továbbra sem lehet erőszakhullámról beszélni, inkább azokban az államokban feszült a helyzet, ahol még mindig nincs egyértelmű győztes.
Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje, az Egyesült Államok várható következő elnöke elkötelezte magát a párizsi klímaegyezményhez történő visszatérés mellett szerda este egy Twitter-üzenetben.
Minden idők legizgalmasabb amerikai elnökválasztása még mindig nem ért véget, mert szoros a verseny, és olyan tényezőket kell figyelembe venni, ami teljesen bizonytalanná teszi a végeredményt. Elmagyarázzuk, min múlik a végeredmény.
